40 éves kor felett a pulzuskontroll jelentősége még inkább felértékelődik.
Nedjalkov Bea – Mozgásvilág
A pulzuskontrollal történő edzés nem kifejezetten életkorhoz köthető, azonban a bűvös lélektani határ, a 40. életkor betöltése sok amatőr futóban ébreszt vágyat a tudatosabb edzésmunka igényére.
A pulzuskontroll betartása mellett végzett edzésmunka leginkább a türelmes, kitartó és hosszú távon stabilan fejlődésre törekvő sportolók eszköze. Azok a futók, akik rövid idő alatt szeretnének gyors fejlődést produkálni, a legtöbb esetben nem a pulzusokra koncentrálva edzenek, sőt nem is végeznek tudatosan és fokozatosan felépített edzésmunkát.
40 éves kor felett a pulzuskontroll jelentősége még inkább felértékelődik, hiszen a keringés és a regeneráció is másképp működik a testben, mint huszonévesen.
Pulzus-zónák meghatározása
Épp emiatt van jelentősége a maximális pulzus meghatározásának, ami mindig egyénfüggő, és nem lehet általánosítani. Minden ember más, és eltérő fizikai állapottal, testi adottságokkal, ismert vagy latens betegségekkel, különböző sportmúlttal rendelkezik. Ennek megfelelően a mai kor szellemében már nem feltélen állja meg a helyét a hagyományosan értelmezett maximális pulzus általános meghatározása, miszerint az egyenlő a 220 mínusz az életkorban megadott évek számának különbözetével.
Dr. Kollár Lajos professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának egykori igazgatója, a Magyar Olimpiai Csapat Orvosi Bizottságának tagja a fokozatosságra hívja fel azon sportolni vágyók figyelmét, akik már elmúltak 40 évesek. A professzor javasolja továbbá, hogy az edzésmunka megkezdését egy körül-tekintő és alapos kivizsgálás előzze. Célszerű felkeresni kardiológust is, ha olyan egészségügyi problémák állhatnak a háttérben, mint például magas vérnyomás. Arra is felhívja a figyelmet a szakember, hogy a hirtelen terheléstől tartózkodni kell.
Az egyéni pulzuszónák és maximális pulzus pontos meghatározása a mai korszerű laborokban néhány perces vizsgálatokkal elvégezhető, amely adatok ismeretében már nyugodtan el lehet kezdeni felépíteni a tudatos edzésmunkát. A terhelhetőségi adatok teljes ismerete hiányában nagy általánosságban a 140 körüli értéket tartja a doktor elfogadható és egészséges határnak, bár hangsúlyozza, hogy ezen adatokat precízen meghatározni valóban csak a személyes diagnosztikai állapotfelmérést követően lehet.
A professzor azt is kiemelten fontosnak tartja, hogy egyénenként változó a tényleges valamint a biológiai életkor. Biológiailag lehet, hogy egy 30 éves ember, aki dohányzik rosszabb állapotban mint egy jobb fizikummal megáldott egészségtudatos és sportos életvitelt folytató 50 éves. A fokozatos terhelés mellett is fontos az odafigyelés, a rendszeres vérnyomásmérés, és az egészséges táplálkozás.
Mi változik 40 felett?
Önmagában talán kevés kiemelni a keringés megváltozását 40 év felett, sőt még a 40 év is erőltetett határ, inkább ez egy olyan folyamat, ami egyénileg nagyon más lehet – vallja egy 40 év feletti traumatológus orvos, aki aktív állóképességi sportoló. Két fontos pillére ennek a korábbi sportmúlt és a testsúly, főleg túlsúly és annak a fennállása, hogy mióta túlsúlyos, és ez esetleg milyen károsodásokhoz vezetett már eddig a szervezetben. Alapvetően az erek rugalmasságának csökkenése, az érelmeszesedés megjelenése a veszélyes, és leginkább azért, mert a vérnyomás emelkedéséhez ezen állapotban sokkal nehezebben alkalmazkodik az érrendszer, mivel a kor előrehaladtával az erek is veszítenek a tágulékonyságukból. Emiatt az érelmeszesedéses „plakkok” megrepedhetnek, hiszen nem tud a fixált érfal tágulni. A bevérzés itt helyben, illetve thrombusok elsodródása miatt szív- vagy központi idegrendszeri elzáródások lehetnek, ami szívinfarktushoz, trombózishoz vagy akár embóliához vezethet, melyek mind potenciálisan halálos kimenetelű események.
Tehát a legesendőbb emberek, akik régóta túlsúlyosak, nincs sportolói előéletük, és hirtelen nagy intezitású edzésbe kezdenek, számukra mindenképp szigorú pulzuskontroll betartása ajánlott, lassú, fokozatos terhelésemeléssel. A szív- és érrendszeri problémák mellett nem elhanyagolható ezen csoport ízületi megterhelése, melyekben az elszenvedett sérülések tisztán láthatón ördögi körhöz vezetnek. Következésképp a kor mellett a súly és a mozgással kapcsolatos tudatosság, annak okos vagy kapkodó felépítése fontos szerepet kaphat.
Sportolás veszélyei 40 év felett
Kortól függetlenül, de különösen ebben az életkorban nagyon fontos a pulzuskontroll alapú edzés. Bármilyen jellegű testmozgás végzéséhez ajánlott a mai korszerű fitness eszközök és órák használata, melyek nemcsak pulzusszám, hanem praktikusan EKG elemzésre is képesek lehetnek, és az abban észlelt veszélyes eltérésekre felhívhják a figyelmet. A megfelelő időben elkapott korai diagnózissal pedig sokkal könnyebben lehet segíteni. A hazánkban nem túl meggyőzően működő, szakember hiányban szenvedő sportorvosi alkalmassági kivizsgálás is nagyon fontos lenne, teljesen egészségesnek tűnő populációban is, hiszen nem ismeretlen történetek amikor fiatal 20-as éveikben járó sportolók esnek össze és halnak meg hirtelen szívhalálban a sportpályán. A halálhoz vezető események hasonlóak itt is: veszélyes hirtelen fellépő szívritmuszavarok, trombózis, embólia.
Horváth Tünde okleveles gyógytornász, manuál terapeuta elmondása szerint 40 éves kor felett a rugalmasság fejlesztése az egyik legfontosabb láncszeme a hosszútávon, sérülésektől mentes élvezetes futásoknak. A gyógytornász tapasztalatai szerint abban látja a hibát, hogy sportolni vágyó emberek többségének van egy alapban nem jól működő test szerkezete, a helytelen testtartás, nem helyes mozgásmintát eredményez, mely következtében nem a jó stabilizáló izmok kapcsolnak be.
A legjellemzőbb példa, hogy 8-9 órát ülnek egy helyben az íróasztalnál, majd levezetve az egész nap felgyülemlett stresszt bemelegítés és pulzuskontroll nélkül, húz egy futócipőt és először 3 km-t majd pár nap múlva 5 km-t pár hétre rá 10 km-t fut, amikor gyors felindulásból benevez egy félmaratonra. Az elvárások aztán egyre nagyobbak lesznek, már-már profikhoz közelítő célokkal hajszolják az edzéseket, azt elfelejtve, hogy nem profik, hiszen munka és család mellett általában az edzések minőségi ideje marad el: a bemelegítés, a pulzuskontroll betartása, a levezetés, és a nyújtás. A megfelelő futótechnika elsajátításáról és a keresztedzések beiktatásáról már nem is beszélve.
A gyógytornász véleménye alapján a túl magas pulzuson történő edzés hamar különböző sérülések kialakulásához vezethet, amik azonban sokkal inkább a szövetek állapotától függnek, nem a kortól. Ami a 40 év feletti sportolókat előnyben részesítheti, az az érettebb hozzáállás, hiszen a futás is alapvetően fej-játék. A legtöbb probléma abból ered, hogy vagy statikai, vagy bizonyos izmok gyengesége nem bírja el a hirtelen megnövekedett terhelést, a túl magas pulzuson történő sok edzést. A leggyakoribb futósérülések, melyek mind a túl magas terhelés következtében alakulnak ki a terapeuta tapasztalatai alapján a következők:
– talpi ín gyulladás
– IT szindróma – jellemzően külső oldali térdfájdalommal jelentkezik
– sarok és Achilles húzódás szakadás gyulladás
– csípő körüli fájdalom, ami lehet izom, ideg és ízületi is
– láb-boltozati problémák
A szakember szerint minél idősebb valaki annál jobban kell figyelnie a megfelelő pulzussal történő edzés mellett a rugalmasság fejlesztésére. A hajlékonyság 40 év felett már ritka esetben genetika kérdése, az életmód miatt azonban különösen oda kell rá figyelni, melyet megfelelő bemelegítő és nyújtó gyakorlatok végzésével könnyen be lehet iktatni a mindennapi edzésmunkába.
A bemelegítés fontossága
Általánosan igazolt tény, hogy már 35 éves kor felett kevesebb a szövetek víz tartalma, illetve csökken a kollagéntermelés ami biztosítja a szövetek rugalmasságát és a hiasuronsavval együtt pedig a szövetek csúszását. Épp ezért kiváltképp fontos a bemelegítés, mely abban segít, hogy elérjük az edzés jellegéhez ideális pulzuszónát. 40 éves kor felett azonban már ehhez is több időt kell fordítani, mivel a testnek is az izmoknak, a szöveteknek a reagálási ideje lassabb egy egy ingerre. Elég ha egy ízület csak 1 vagy 2 alkalommal eléri a nyújtási ingert, hogy a mozgás alatt tudja és ismerje már azt, így meg lehet óvni a sérülések kockázatától. Természtesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nyújtás is csak az alaposan bemelegített izommal lesz igazán hatékony.
A bemelegítés fontosságára hívja fel a figyelmet dr. Kollár Lajos professzor, a Magyar Olimpiai csapat Or-vosi Bizottságának kerettagja.
Időjárás hatása a pulzusra
Pulzuskontrollnál sokan nem is gondolnak rá, pedig ugyanígy számít az időjárási faktor is, kezdve már a bemelegítésnél. Nyáron esetleg kevesebb idő is elegendő, télen azonban több időt kell rá fordítani az ízületek védelmének érdekében. A pulzus szempontjából kifejezetten fontos az évszakhoz megfelelő öltözet kiválasztása is. A pulzust 5-10 ütéssel is meg tudja emelni például egy túlzott öltözék viselete. Persze alulöltözni sem tanácsos, pláne ha hidegben nagyon izzad a futó, erősebb a megfázás veszélye. Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy azért izzad valaki, mert túl sok a felesleges hő, amit le kell adni.
NedyBali edzésmódszere
Nedjalkov Balázs (NedyBali) ultrafutó sem híve a túlöltözöttségnek. A futószettjére mindig gondosan nagy figyelmet fordító pécsi sportoló általában színes öltözékével kitűnik a mezőnyben. NedyBali elmondása szerint 5 fok felett már rövidnadrágban rövidujjúban és karszárban esik jól a futás. A Mecsek Maraton Team terepfutója 20 év bringázás után 37 évesen kezdett versenyszerűen futni, majd tavaly a 40. születésnapját követően hozta meg azt a döntést, hogy még tovább szeretne fejlődni, és a céljainak megvalósítása érdekében edzőt keresett maga mellé, aki kontroll alatt tartja és a megfelelő terhelést előríva segíti őt. A választása az egykori maratoni kajak-kenu világbajnokára, Jakus Bélára esett, aki közismerten a pulzus-kontrollos edzésmódszer híve. Mester és tanítványa már több, mint egy éve dolgoznak együtt, és a közös munkának hamar meg is lett a gyümölcse. Az eltelt hónapok során számos sikerélményt könyvelhettek el a közös munka eredményeként, melyek között nemzetközi dobogók és hazai győzelmek sora is felsorakoztatható.
Balázs elmondása szerint azért döntött a pulzuskontrollos edzés mellett, mert tisztában volt azzal, hogy 40 év felett rohamosan kezd nőni a regeneráció ideje, ezért fontosnak tartotta, hogy egy külső szakmai szem figyelje és irányítsa az edzésmunkáját. Saját bevallása szerint a módszeres edzést megelőző időkben hajlamos volt arra, hogy túlterhelje magát, ami pedig sérüléshez vezetett. A terepfutó is bízik abban, hogy a Béla által előírt pulzuskontroll mellett történő edzésmunka eredményeként még mindig tud tovább fejlődni akár tempóban, akár a lefutott távok hosszát illetően. A terepultrás a sajátkorábbi tapasztalatai alapján megosztotta azt is, hogy amíg nem készült tudatosan edző irányítása mellett, csak a saját elképzelései alapján futott, addig nem tudta kihozni magából azt a teljesítményt sem, amire amúgy most már tisztán látja, hogy képes lehet.
Balázs véleménye szerint aki nem tartja az edző által megszabott pulzus kere-teit, az csak gátolni fogja a fejlődését, hiszen egy jó edző nem csak edzéstervet ír, hanem figyel az edzések végrehajtására, meghallgatja az futó érzéseit, arról, hogy hogyan esett egy-egy adott edzés és segíti az ide-ális versenynaptár összeállítását is.
A terepfutó elárulta azt is, hogy miért szereti a pulzuskontrollt. Az egyik oka az, hogy ezzel az edzéstechnikával nem fog elmaradni a Horváth Tünde gyógytornász által is hangsúlyosnak tartott bemelegítés majd az érdemi edzést követő levezetés. Balázs azt is elmondta, hogy a lassú, hosszabb, egyenletes tempójú futásoknak is helyet kellett szorítani az edzéstervében, aminek a kezdetekkor nagyon nem örült, de az ilyen jellegű edzések által türelmet is tanul. Az ultrafutó kiemelte azt is, hogy egy év pulzuskontrollos futás után már kezdi megismerni a test rezgéseit, egyre jobban megtanulja megérezni a saját pulzusát, így akár mellkaspánt nélkül is képes tartani az előírt zónát. A pulzusalapú edzés a kezdetekkor rengeteg odafigyelést, és folyamatos óracsekkolást jelent, de idővel rutinná válik, ahogy megismeri az ember a saját testének jelzéseit, és felismeri az érzéseit.
Futótechnikai előnyt is tapasztalt a terepfutó, amióta kontroll alatt fut. Terepfutásban kifejezetten fontos, hogy az előírt pulzus nem mindig eredményez ideálisan futható útvonalat, de aki tartani szeretné az edzését, annak bizony ott is magasan kell tartani a zónát, ahol mondjuk egy nagyon technikás, köves, csúszós keskeny úton kell lefelé futni, így ilyen körülmények között is meg lehet szokni az iram megőrzését. Balázs szerint azonban a pulzuskontroll legnagyobb előnyei közé az tartozik, hogy azok a futók, akik ezt a módszert választják sokkal kevésbé válnak teljesítménykényszeressé tempó-idő-átlag kontextusban, hiszen futás közben csak a pulzus lesz a lényeg, a tempó és az idő pedig majd az edzés végén megmutatkozik.
Az ultrafutás, vagyis a maratoni távnál hosszabb távok teljesítése alapvetően nem a huszonévesek sportja. A legsikeresebb ultrások mind 40 fölöttiek, elég ha csak Maráz Zsuzsi tavalyi sikerére gondolunk, hiszen a magyar bajnoknő 47 évesen aratott győzelmet a legklasszikusabb aszfaltos ultrafutó ünnepélyen a Spartathlonon.
Az, hogy egy ultrafutó 40 év felett kezd el kiteljesedni lehet adottság, életmód és tudatosabb, érettebb edzésmunka eredménye is.
Egyrészt jobban tolerálják a hosszabb távú terhelést, az állóképeség na-gyon magas szinten marad ebben a korban is, másrészt pedig a mentális erő is kifeljettebb, mint 20-30 éves kor környékén, melyre kifejezetten nagy szükség van a hosszú távok és a monotónia eltűréséhez, ami pszichésen nagyon megterhelő.
Jakus Béla, a sokat emlegetett edző meglepő statisztikát árult el, miszerint a tanítványai közel 50 %-a 40 év felett jár. Az edző ennek abban látja az okát, hogy 40 éves kor felett már több odafigyelést, több minőségi időt tudnak az amatőr futók a hobbijukra áldozni, mivel a családalapítás, karrierépítés, megállapodás okozta izgalmak addigra lecsitulnak.
Azt is kiemelte a szakember, hogy 40 felett jóval lassabb már a regenerációs idő, ezáltal a kontrollált edzésmunkával jelentősen csökkenthető a sérülések kialakulásnak veszélye. Horváth Tünde gyógytornász véleményét megerősítve Béla is kiemelten hangsúlyozta a bemelegítés fontosságát, mivel a futás eleve egy sérülésveszélyes sportnak számít, alapos bemelegítéssel és tudatos pulzuskontrollal végzett edzéssel, levezetéssel és nyújtással azonban ennek a rizikója minimalizálható.
Az egyéni pulzuszónák meghatározása a keringés szempontjából is különösen fontos, tekintettel arra, hogy a keringési rendszer 40 felett elkezd kis mértékben de fokozatosan romlani. Az állóképességi sportok esetében a számok a legjobb tükrök, lefutott idő, a megadott pulzusban egy adott távhoz tökéletesen megmutatja a sportoló állapotát. A nagy erőt és lobbanékony gyorsaságot igénylő sportágak esetében, ahol nagy izomerőre van szükség az is megfigyelhető, hogy 40 éves kor felett már kisebb az egyéni csúcsok megdöntésének lehetősége. A szakirodalom is azt tartja, hogy például a VO2 max értékekben is megfigyelhető visszaesés 40 éves kor felett. Ellenben a hosszú távú állóképességgel, ami nagyon sokáig magas szinten tud maradni és ki lehet tolni a teljesítőképességek felső határát az életkor előrehaladtával.
Épp a fentiek okán nem jellemző az sem, hogy valaki huszonévesen az ultrafutásban arasson kiemelkedő sikereket. Az egyetlen kivétel Kilian Jornet, aki 24 évesen nyert UTMB-t. Amúgy Kilian is írja önéletrajzi könyvében, hogy pulzuskontroll mellett edz.
A cikk írója Nedjalkov Bea, a Mozgásvilág.hu szakértője. Olvass további futással kapcsolatos felkészülési tanácsokat, futás edzésterveket a Mozgásvilág.hu oldalon!