Az én PUB-om…
Igen, így csupa nagybetűvel.
Nagyon sokat adott.
Amikor beneveztem erre a megméretettésre, arra gondoltam, hogy az elmaradt UB-t majd ezzel pótolom.
Hát ez teljesen más, mint az UB, még ha az útvonal nagyrészt meg is egyezik, itt az ember egyedül fut, nincs kihez, vagy mihez viszonyítani.
Nagyon jó érzéssel töltött el a sok drukkolás ami végigkisért az úton.
A segítőim is rendíthetetlenül mellettem álltak, de mégis csak egyedül mész, egyedül küzdesz, nincs versenyszituáció.
Folyamatosan tanulom az ultrát, és ez is egy jó tapasztalás volt, mit kell majd egy picit másként csinálnom ősszel, az UB-n hogy körbeérjek.
Nem foglalkoztam az embertpróbáló körülményekkel, 140-ig viszonylag gond nélkül tudtam haladni, de sajnos gyomorproblémaim adódtak, ami nagyon belassított, még hozzá tudtam tenni 32 kilit, de itt már csak a séta ment, és amikor a bokám jelzett inkább kiálltam, mert akkor már a szintidő is odalett volna.
Köszönöm a segítőimnek akik a csapattársaim és a barátaim is egyben, nekik ajánlom ezt a 170 kilit.
Köszönök minden egyes buzdítást a PUB-on nem volt hiábavaló a részetekről….erőt ad a folytatáshoz.
Köszönöm Mukinak hogy kitalálta a PUB-ot és lehetővé tette azt , hogy egyedül lehessek veletek a Balaton körül. Igazán nagy élmény volt….folyt köv….😊